a mester, egy lepkére mutatott.
- Álmomban - mondta - ez a lepke voltam
és most egy kicsit zavarban vagyok.
- Lepke, - mesélte, - igen, lepke voltam,
s a lepke vígan táncolt a napon,
és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi...
És felébredtem ... És most már nem tudom,
most nem tudom, - folytatta eltűnődve, -
mi az igazság, melyik lehetek:
hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét
vagy a lepke álmodik engemet? -
Én jót nevettem: - Ne tréfálj, Dsuang Dszi!
Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! -
Ő mosolygott: - Az álombeli lepke
é
Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán
valami mégis megborzongatott,
kétezer évig tö
de egyre bizonytalanabb vagyok,
és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden ké
azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,
a lepke őt és mindhármunkat én.
(Szabó Lőrinc)










--
=B
--
"the truth is we're dead before we born"
--
Previous Page12345...Next Page